Napjainkban a világ egyik háborús tűzfészke - és mégis turisták látogatják? Észak-Koreában bizony létezik turizmus - erre a legjobb bizonyíték, hogy nincs benne a világ 10 legkevésbé látogatott országában. Na jó, a 16. legkevésbé látogatott.

Mindenesetre tévhit, hogy Észak-Koreába ne lehetne beutazni. Vannak természetesen szabályok, melyek szigorúbbak mint egy tunéziai lasztminit esetében, de Phenjant és az ország szépségeit nyugati turisták is láthatják.

A beutazás csak csoportosan és csak néhány utazási irodával lehetséges. A turisták semmilyen körülmények között nem mozoghatnak az országban egyedül, csakis csoportjukkal és idegenvezetőjükkel. A belépéshez vízumra van szükség, melyet az utazási iroda kér meg, és általában meg is kapják. Dél-koreai állampolgárok és újságírók esetében az ügyintézés problémásabb és több időt vesz igénybe. Az utazók nem beszélhetnek, nem léphetnek kapcsolatba az utca emberével, továbbá nem lehet náluk semmilyen, koreai nyelven írt szöveg, papír. Szigorúan tilos minden katonai objektum vagy építkezés fényképezése, és olyan képeket sem célszerű készíteni, melyeken látszódhat az ország szegénysége. Az észak-koreai vezetők szobrait azonban "kötelező" lefotózni, és praktikusan úgy, hogy az egész alak jól látszódjon. Szigorúan tilos bevinni videókamerát, állatokat és bármilyen pornográf dolgot; engedélyezik azonban a CD-k, mp3-lejátszók, laptopok és fénykepezők bevitelét. A külföldi csoportokat állandó ellenőrzés alatt tartják, ugyanakkor egy-egy jó idegenvezetővel ellátogathatnak a helyiek által látogatott helyekre (pl a főváros metrója, közparkok). Az utazási irodák vezető szerint még egy utassal sem volt probléma, senkit nem hurcoltak el a rendőrök és nem került munkatáborba, de a szigorú szabályokat mindenkivel betartatják az út során.

A csoportok úti tervét a hatóságokkal előre egyeztetni kell, és minden csoportra külön engedélyt kell kérni. A városnéző programban mindig szerepelnek az ország vezetőinek monumentális bronzszobrai, népszerű turistalátványosság pl. Kim Ir Szen szülőhelye, egy 1968-ban elfogott amerikai hadihajó, és szívesen látottak a külföldiek a buddhista templomokban, szent helyeken is. A programokban olyan exkluzív elemek is lehetnek, mint főzőórák, vidámpark- és filmstúdió-látogatás vagy golfozás azon a pályán, ahol Kim Jong-il is játszott.

Az utazásszervezők szerint Észak-Korea teljesen egyedi élmény - az országban van bőven természeti és kulturális látnivaló is, de ami igazán különlegessé teszi, az a nyugati civiláziótól való teljes elzártság. Nehéz ma már elképzelni egy városi környezetet internet, reklámtáblák, hatalmas forgalom és szmog nélkül - mivel Kínából érkeznek a csoportok, így könnyen érzékelhető a kulturális különbség.

Turisztikai infrstruktúra? A főváros reptere, a Sunan Airport hetente többször fogad Pekingből járatokat, de sok utazásszervező használja a Kínából érkező vonatokat a beutazáshoz. Szállodák is vannak, habár az utazók ritkán válogathatnak közülük - sajnos a híres phenjani piramis-alakú Ryogyong Hotel csak nem akar elkészülni. Jelenleg a külseje készen van, és állítólag belül is alakul, de a legújabb hírek szerint a 2013 közepére tervezett megnyitót elhalasztották.

És hát azt a nézőpontot sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mely szerint etikátlan olyan országba látogatni, ahol ennyire nyilvánvalóan lábbal tiporják az emberi jogokat. Egyesek szerint pedig éppen a turizmus segíthet a koreaiak szemét felnyitni - ki tehet igazságot a témában?

Aki kedvet kapott, az itt nézelődhet a témában:
Uri Tours
Young Pioneer Tours
vagy magyarul: Millenium Utazási Iroda

UPDATE: Témába vágó képgaléria itt (franciául tudók előnyben).