Betartani a koronavírus alatti távolságtartás szabályait, ugyanakkor lemozgatni-kifárasztani 2 db igen aktív gyermeket: az elmúlt hetek-hónapok (egyik) új kihívása. Kerüljük el a népszerű kirándulóhelyeket, találjunk olyat, ahol le is tudunk parkolni: minden eddiginél gondosabb tervezést igényel egy szimpla hétvégi kirándulás. A főváros környékén nem sok lehetőség maradt: a népszerű Budai-hegység, a Pilis és a Börzsöny déli része kilőve, elkezdtünk hát kicsit távolabbra tekintgetni. A Cserhát ugyan nem teljesen ismeretlen előttünk, de már jópár éve hanyagoltuk, így aztán adta magát, hogy arrafelé vegyük az irányt.

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja, melyet nyugatról a Börzsöny, délről az Alföld, északról az Ipoly völgye, keletről a Zagyva és a Tarjáni-patak határol. A vulkanikus hegység legmagasabb pontja a Karancs (727 m). Legfontosabb folyója az 59 km hosszú Galga.

Az első túránk Alsópetényből indult és ide is ért vissza. A Nógrád megyei település festői helyen, a Kő-hegy és Dél-hegy lábánál fekszik. A faluban két kastély is található: a barokk Prónay-kastélyban most magán szálloda-kórház működik. A klasszicista Andreánszky-kastélyt 2011-ben teljesen romos állapotból építették újjá. A 16. század elején Werbőczy István oszágbíró lett település birtokosa, itt írta híres Hármaskönyvét.

A 10,6 km hosszú körtúrán a Dél-hegyet kerültük meg: mindössze 298 méter szintkülönbség várt ránk. Javarészt széles erdei úton haladva két helyen is gyönyörű kilátás nyílik Alsópetényre és a környékre; a Prónay-kilátóig vezető úton a festői szépségű falut láthattuk madártávlatból, majd a 26 méter magas Prónay-kilátóból csodálhattuk meg a környező tájat. A túra végén, az erdőből kiérve tágas réten és a mesterséges Cser-tó partján is van lehetőség pihenni, piknikezni. A túra egésze alatt összesen 5-6 családdal találkoztunk (a kilátónál voltak legtöbben, de soha nem olyan sokan, hogy ez gondot okozott volna).

A túra részletes leírását itt találjátok: 

A másik túránk kiinduló- és végállomása Nézsa, mely település története egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A csendes kis falu egyik látványossága a központjában található 18. századi kastély: ma iskola működik benne. A túra során a 302 méter magasan álló Cső-vár romjait is érintettük. A vár a 13. században épült, és a 15. században lett hírneve kétes: urai ugyanis előszeretettel fosztogatták a környék falvait. A reneszánsz időkben élte virágkorát, ekkor a rablótanyából kellemes lakókastély lett. Pusztulása a török időkben kezdődött, a törökök elfoglalták, majd távozásukkor valószínűleg felgyújtották. A 18. században a vár köveinek egy részét használták fel az acsai Prónay-kastély építéséhez.

A 11 km-s körtúra során Nézsától Csővárig kirándultunk, majd onnan egy másik útvonalon vissza. Könnyű túra mindössze 206 m szintkülönbséggel. Javarészt széles erdei úton haladva három rövid, ámde meredek emelkedőre kell számítanunk. Az elsőt, a Vas-hegyet megmászva érdemes megpihenni; nemcsak azért, mert a kaptató után minden bizonnyal szükségünk lesz egy kis megállóra, hanem mert innen lehet igazán megcsodálni Nézsa település látképét. A következő emelkedő már a várhoz visz fel, ezután pedig Csővár településen átsétálva kanyarodhatunk rá a visszafelé vezető útra. Ezen a szakaszon egy kisebb emelkedő vár minket, ami után könnyű séta vezet a faluig. Cső-várnál 6-8 embert láttunk, egyébként az egész túra alatt nem találkoztunk más kirándulókkal.

A túra részletes leírását itt találjátok:

A posztban található képek a szerző tulajdonát képezik, azok további felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges.