Egy korábbi írásban sorra vettem hazánk őskori leleteit - azokat a helyeket, ahol az őskori ember vagy történelem előtti leletek nyomára lehet bukkani itthon. A sorozat hosszú szünet után folytatódik, most a római kor emlékeivel.
A rómaiak Pannonia provincia (és így a mai Magyarország területét) a Kr.u. 1. században hódították meg, több lépcsőben. A fejlődő kereskedelem miatt ekkor lett fontos ez a provincia. Kr.e.14-ig a Balatontól nyugatra lévő területeket foglalták el a római seregek (itt húzodott a Borostyánút), majd fokozatosan a Duna vonaláig haladtak. (Pannonia magában foglalja Kelet-Ausztriát, Szlovákia Dévény-Pozsony környéki részét, Észak-Szlovéniát, a Dunántúlt, Észak-Horvátországot, Észak-Szerbia egy részét és Bosznia-Hercegovina északi sávját is.) A mai Magyarország területén számtalan római település maradványait tárták fel - mindegyikre nem, de a fontosabbakra igyekszem kitérni ebben a posztban.
Budapest területén belül is több helyen találhatunk római emlékeket - a legismerebb, legjobban fennmaradt a mai Óbuda területén található Aquincum. Az egykori római települést és katonai tábort 89 körül alapították, virágkora a 2-3. századra esett, de egészen a 4. századik létezett. A főváros területén talált római emlékek legjelentősebb (és természetesen mozdítható) darabjait az Aquincumi Múzeumban tekinthetjük meg (itt találhatóak a római kori polgárváros maradványai is). A múzeum weboldalán található térkép pedig hasznos segítség, ha a főváros összes római emlékét szeretnénk megismerni.
Gorsium hazánk egyik legjelentősebb római kori települése - a mai Tác község területén (Székesfehérvártól kb 15 km-re) található. A város már az 1. században létezett, több támadást is túlélt, végül hanyatlása a 4. században kezdődött meg, de az eredetileg 400 hektáros területén még évszázadokig laktak. A mai romterület, azaz a Gorsium Régészeti Park, nagyjából 200 hektáros, bejárása közel két órát vesz igénybe - a romok között palota, ókeresztény bazilika, közfürdő, hivatalos épületek, lakóházak és laktanya maradványai láthatóak.
Talán kévésbé ismert Brigetio neve - a mai Szőny (Komárom) területén a római időkben jelentős katonai tábor és polgárváros volt. Az ásatások során előkerült téglák, bronz pénzérmék, ékszerek és edények a komáromi Klapka György Múzeumban (a kőfaragványok az Igmándi erődben) és a tatai Kuny Domokos Múzeumban tekinthetőek meg. A dunai gátépítés közben azoban arra is fény derült, hogy a terület már a római időkben is fontos fürdőváros volt - hatalmas, mintegy 800 négyzetméteres fürdőkomplexum, valamint csatornázott, padlófűtéses házak romjait sikerült feltárni.
Savaria Szombathely római kori neve - ez a város volt a Borostyánút egyik állomása, a 2. századtól Felső-Pannonia vallási központja, később tartományi székhely. A római emlékek egy része a Járdányi Paulovics István Romkertben látható - itt az 1937-es ásatások során tártak fel jelentős épületcsoportokat: egy egykori palotát, és annak pazar mozaikpadlóját, római kori fürdőházat és Mercurius-szentély alapfalait is. Sétálhatunk a Borostyánút megmaradt szakaszán, és természetesen kihagyhatatlan az Iseum Savariense: az újjáépített, korintoszi stílusú, hatoszlopos Isis-szentély eredetije a Kr. u. 1. század végén épült fel, méretei a Római Birodalom más szentkerületeivel összehasonlítva is jelentősek.
És ha már szóba került a Borostyánút - a Via Sucianaria egy ókori kereskedelmi útvonal volt, mely Észak-Európából a Földközi-tengerig vezetett: az ékszerek egyik fontos alapanyagának számító borostyánt ezen szállították a Balti-tenger partjától Itáliába, Görögországba és Egyiptomba. A mai Magyarország nyugati szélén haladt el, Scarbantia (mai Sopron) és Sabaria (mai Szombathely) érintésével. Szombathelyen jelentős szakaszokat tártak fel, az út egyik kereszteződése a Fő tér alatt található.
Sopianae - a római kori Pécs - a 2. században kezdett kialakulni, majd a 3. század végére emelkedett városi rangra. Legjelentősebb emlékei az ókereszténységhez köthetőek - a vallási közösség jelentős számú kápolnát, sírkamrát és épített sírokat emelt, elsősorban a 4. században. A pécsi leletegyüttes különlegessége, hogy nagyszámú kőből épített temetkezőhely koncentrálódik egy helyre - a világörökségi védelmet élvező Cella Septichorában 9 helyszínen összesen 8 sírkamrát lehet megtekinteni. Érdemes egy pillantást vetni a gazdagon díszített falakra, mely szintén különlegessége a régészeti leletnek. (És ez hazánk egyetlen olyan római emléke, mely világörökségi rangot élvez).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Colonius 2014.11.27. 10:11:34
bassianae 2014.11.27. 11:36:24
Érdekelnének Sitke-Bassiana római kori emlékei, az amphiteatrumot ismerem, itt ásatás is volt anno. Viszont a fürdő (és modern használata), valamint a gladiátoriskola nem ismert előttem. Ha esetleg ezekről tudna információt adni számomra, azt megköszönném!
email: bassianae@gmail.com,
Üdvözlettel: Bassianae
kugi · http://kugi.blog.hu 2014.12.08. 10:54:37
Gyányi Ferencné 2015.08.13. 02:48:27
Nagyon tetszett nekem Medves környéke (Salgótarján), igazi vadregényes túrákra is alkalmas vidék.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal