3 felnőtt, 2 gyerek, 4 nap: útinapló a Ljubljanában töltött őszi szünetről!

1. nap - az odaút
Reggeli indulás: se túl korán, se túl későn, így még viszonylag gyorsan kiérünk Budapestről. Innen végig autópálya: a Balaton déli partján végig, onnan Lenti felé tovább. A szlovén fővárosig 462 km az út, ami állítólag 4 és fél óra.

Egy hosszabb megállót iktatunk be, mégpedig Szlovénia második legnagyobb városában, Mariborban. Rövid séta a bájos épületekkel teli belvárosban és a Dráva partján. A zegzugos kis utcák, macskaköves terek, a kastély és városháza mellett megnézzük a világ legöregebb szőlőtőkéjét: a több mint 400 éves növény egy 17. századi Dráva-parti ház falára fut fel.

Ebéd egy pizzériában: a La Pizzeria neve talán nem túl frappáns, de sem a kiszolgálás, sem az étel minősége nem okot csalódást. A hely tele, de az asztalt a szomszédos étteremben ülve várhatjuk meg. A pincérünk figyel ránk: "családbarát" kérdéseket tesz fel (biztosan kérünk-e gombát a gyerekek pizzájára...), a kiszolgálás gyors, a pizza finom. (Közben arra is rájöttünk, hogy a Rozmarin nevű étterem épületében vagyunk - ott pedig pár éve nagyon jót ettünk!!!)

Az ebéddel kombinált lábkinyújtóztatás után indulunk tovább, így délutánra érünk a fővárosba. Szállás: egy bájos kis házat foglaltunk a belvárostól délre. (megjegyzés: 3! visszaigazolt szállásunkat mondták vissza különböző okok miatt, de valószínűleg így kellett lennie.) Talán jobb lett volna +1 szoba, egy külön WC-fürdőszoba, de igazából annyira jó elhelyezkedésű, annyira szép és tiszta ház volt, hogy egy cseppet sem voltunk csalódottak.

Gyors kipakolás után rövid séta a belvárosban, végig a Ljubjlanica partján, a számtalan hídon cikkcakkozva a piacig, majd vissza ugyanígy. Ismerkedés a város címerállatával, a sárkánnyal - szinte mindenhol felfedezhető.

Vacsorára az aprónép újra pizzát kért (nekünk meg kell a szénhidrát...), szóval megkeresünk egy korábbról ismert helyet: a Foculusban az ételre nincs kifogás, de kiszolgálás már korántsem tökéletes. Az étterem zsúfolt és zajos, kevésbé bizonyul kellemesnek, mint a déli.

2. nap - félmaraton
Reggeli közben már halljuk a versenyközpont zaját: mi sem bizonyítja jobban, hogy közel vagyunk. Kényelmes reggeli után bőven van idő a rajtig, a szurkolóknak pedig elhelyezkedni az előre egyeztetett, lélektanilag fontos pontokon. Délután 1 órakor már a lassabbik versenyző is bőven a célban: így a gyors zuhanyzás után egy lassú ebéd következik. A Meta di Bazilika étteremben töltjük vissza az elfogyasztott kalóriákat. Az étel itt is finom, de kiszolgálás rém lassú. 

Délután ismét várost nézünk: a piac mögül induló siklóval megyünk fel a városképet meghatározó várba. Kár, hogy ekkor már korán sötétedik, így már csak szürkületben látjuk Ljubljana panorámáját a várfalról. Lesétálunk: mire a zegzugos sétaúton leérünk, szinte teljesen besötétedik. A városnéző programot némi gasztronómiai élménnyel: forró csokival gazdagítjuk. Kilométert mindenki tett bőven a lábába! 

3. nap - Postojna és Predjama
Kirándulunk! A hatalmas cseppkőbarlangjáról híres Postojna mindössze egyórányi autóútra található Ljubljanától. A borsos belépő (Predjamai várral együtt 35,70 EUR fejenként) ellenében a Pivka folyó által vájt több mint 24 km-s, UNESCO világörökség  részét képező pazar barlangrendszerbe látogathatunk. Óránként indulnak a túrák: kisvonattal jutunk be a barlang mélyébe, majd vezetővel sétálunk át a különböző termeken. A séta végén vonatozás vissza az indulási pontra. A barlang környéke precízen rendezett: rendezett parkolók, gyönyörű park, kis múzeum a malomban, étterem, kávézó. Minden tiszta, mindenhol egyértelmű feliratok: látszik, hogy felkészültek az ideérkező tömegek fogadására. Idén november 9-én fogadta Postojna a 38 milliomodik látogatóját (nem sokkal ezelőtt, hogy a felfedezés 200. évfordulóját ünnepelték volna), az utóbbi években rendre egymillió körüli a látogatók száma.  

A barlang melletti étteremben a hétvége legrosszabb és egyben legdrágább ebédjét fogyasztjuk. Ha nem lenne két éhes gyerek a társaságban, biztos elmegyünk éttermet keresni helyette, így maradt helyi önkiszolgáló...

Ebéd után irány Predjama: odáig 10 km igen kanyargós és látványos útra kell felkészülni. Predjama jelentése "barlang előtti". Az impozáns várépület egy kiterjedt barlangrendszer elé épült, mely szinte bevehetetlenné tette azt. Audioguide segítségével látogatható (van magyar nyelvű!), így saját tempónkban, de mégis információkkal ellátva lehet bejárni az erődítményt. Sok lépcsőre, jelentős mászásra, meredek és csúszós lépcsőkre kell számítani, de a vár kívül-belül izgalmas és impozáns látvány: szinte összefolyik a sziklafal és az épített fal, az egyedi környezet egyedi építészeti megoldásokat követelt a középkori embertől. 

4. nap - Bled, Bohinj és haza
Reggel búcsút veszünk a szlovén fővárostól (kora reggeli fotósétával), a napot pedig Bledben és Bohinjban töltjük. A hegyekkel körülvett festői Bledi-tó Szlovénia talán legismertebb, de mindenképpen legtöbbet fotózott látványossága. A tóban található az ország egyetlen szigete, rajta a Nagyboldogasszony-templommal. Sziklaszirt magasodik a tó fölé, rajta a vár épülete. Bled a Triglav Nemzeti Park és a Júliai-Alpok kapuja, számtalan túraútvonal indul innen. 

A famászással kombinált tóparti séta után a Bohinji-tóig, egészen pontosan annak is legnyugatibb csücskéig, Ukancik autózunk: az út egyre keskenyebb és egyre kanyargósabb. Innen már gyalogosan folytatjuk az utat: hegynek felfelé vezet az út, és kb 20-25 perc alatt érjük el a 78 méter magas, kétágú Savica-vízesést (info: a vízeséshez vezető útra belépőjegy ellenében lehet bemenni!). A mini-túra után még megállunk Bohinj központjában, Ribcev Lazban: itt készülnek a nyaralós családi csoportképek. 

Ebédelni Radovljicában tervezünk: a város Bledtől nem messze található, és méhészeti és mézeskalács-múzeuma mellett gyönyörűen megőrzött, középkori belvárosáról is híres. Sajnos a belvárosi éttermek nincsenek nyitva (ebédidő után vagyunk), de szerencsére egy pizzéria ismét megment minket. Még nagyobb szerencse, hogy nem csak pizza, hanem "rendes" ételek is vannak. Plusz pont: egy nagy pizzát "megfeleznek", azaz egyik felét a nagyobbik, másik felét a kisebbik gyerek ízlése szerint pakolják meg. A Pizzeria Maticek igazi családi vendéglő!

Hazaút - ezúttal már hosszabb megálló nélkül. Késő este érünk haza, a kiskorúak már alszanak a hátsó ülésen (illetve a hátamon/vállamon). Fárasztó, de élményekben gazdag őszi szünetet töltöttünk Szlovéniában. Mi éppen hetedszer látogattunk ide - de biztosan nem utoljára!