Az elmúlt hónapokban a Cserhát szelíd lankái mellett az Észak-Börzsöny szépségeire csodálkoztunk rá újra. Itt a gyerekek születése előtt jártunk utoljára, mert a 80-90 km-nyi távolság egynapos kirándulásra kisgyerekkel hosszú. Most viszont már a gyerekek is nagyok, és az se baj, ha a teljes nap elmegy a kirándulásra: vagyunk otthon éppen eleget ugyebár.

A Börzsöny az Északi-középhegység legnyugatibb tagja, hazánk 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége. A legnagyobb csúcsai egy kihunyt vulkán kráterperemén helyezkednek el; legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 méter). Ezen a vidékén valaha sok vár állott: Nógrád, Hont, Drégely, Damásd. Mi a hegység északi vonulatához, azaz a Kemence-patak és a szlovák határ közötti részhez kirándultunk.

Drégely várának megnézése volt itteni első kirándulásunk fő célja: Nagyorosziból, Drégelyvár vasúti megállóhelyről indult a 14 km-s túra. 355 méter szintkülönbség kellett leküzdeni, változatos útvonalon: széles, szétgyúrt erdei út, ösvény, murvás út váltakozik. A 415 méter magason lévő várhoz kb. 4 km után értünk el. Megpihenni lehet a várnál, Deszkáspusztánál és Pénzásás rétjén (itt vannak kiépített pihenők).

Nagyoroszi hazánk egyik legrégibb települése. Nevét onnan kapta, hogy Könyves Kálmán galíciai és lodomériai oroszokat telepített a faluba. A falu látnivalói a Wenckheim-vadászkastély, a Starhemberg–Berchtold-kastély és Drégely vára. Drégely várát a 13. században építették fel, az akkor már pusztuló Hont helyett. Később Drégely lett a vármegye fővédőhelye. 1552-ben bevette a török, de Szondi György és a várvédők hősiessége örökké emléket állít a várnak. Hogy mekkora és milyen lehetett a vár, azt az alábbi 3D rekonstrukció alapján könnyebben elképzelhetjük.

A túra részletes leírását itt találjátok:

A másik észak-börzsönyi túrához kettévált a családunk, így ez a kirándulás nem körtúra lett. Pest megye legészakibb településéből, Bernecebarátiból indulva szépen egyenletes emelkedőn felkapaszkodtunk a 489 méter magas Varjastetőre. Egy rövid séta a hegygerincen, és nagyon hamar leereszkedtünk a Kemence-patak völgyébe. A keskeny és meredek turistaúton egyszercsak sziklás, kopár részre értünk, ahonnan lélegzetelállítóan szép a völgy és szembenlévő hegyvonulat látványa. A meredek ösvény alján a Kemencét Diósjenővel összekötő erdészeti úton folytattuk utunkat, és ezen tettük meg a kirándulás utolsó szakaszát. A túra hossza így 12 km, 323 m szintkülönbséggel, de ha valaki szeretne gyalogosan visszatérni Bernecebarátiba, akkor még nagyjából 4 km-nyi, javarészt lejtős útra számítson. Kiépített pihenő egy helyen található az útvonalon, a sárga kereszt és a sárga jelzés találkozásánál. 

A kirándulás kezdő- és végpontja is békés hangulatú, csendes település, történetük azonban egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Bernecebaráti két kisebb település (nem meglepő módon Bernece és Baráti) egyesülésével jött létre. Messziről látható a falu dombra épült, 13. századi temploma. És ha a templomnál megállunk, sétáljunk be az apró temetőbe is: itt nyugszik Schön Alajos, az 1848-49-es szabadságharc főhadnagya, Szokolyi Alajos, az 1896-os athéni olimpia bronzérmes síkfutója és Sisa Pista, a Börzsöny utolsó betyárja is.

Kemence történelme is eseményekben gazdag: először 1156-ban említik írásban is a nevét. A 17. században indult rohamos fejlődésnek, olyannyira, hogy a 18. században Hont vármegye székhelyeként a megyegyűléseket is itt tartották. A barokk stílusú volt megyeháza máig áll, jelenleg a falu általános iskolája működik benne. Kemence legismertebb látványossága az erdei kisvasút. Az erdészetben használt vasútvonala nagyobb része megsemmisült, így napjainkban a turisztikai célú vonatozás 4,1 km hosszan lehetséges.

 A túra részletes leírása itt található:

Egyik első járvány-időszaki kirándulásunk bázisa is Kemence volt. A körtúra mindösssze 9,6 km, a szintkülönbség 369 méter. Klassz kis ízelítő a Börzsöny szépségeiből: tanösvény, meredek kaptató, lankás ösvény, szép kilátás, kisvasút, patakmeder, sípálya-maradvány is lesz útközben. A 417 méter magas Strázsa-hegyet a túra első szakaszában másszuk meg, hogy aztán azon nyomban le is ereszkedjünk a Feketevölgy Panzióhoz a Csarna-völgybe. Itt lehet szusszanni (tűzrakóhely és kiépített pihenő  is van), majd a Godóvár oldalában újra magasabbra szökik a pulzusunk; de megnyugtatásul: a kaptató után már csak könnyű séta vár ránk. Az út egésze könnyen járható, komolyabb kihívásokra nem, csak csodaszép erdőre lehet számítani.

A túra részletes leírása itt található: 

 A posztban található képek a szerző tulajdonát képezik, azok további felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges.