Nőnapi posztomban női felfedezőket gyűjtöttem csokorba. Olyan hölgyek következnek, akik gyakran férfiak által is járatlan, új utakat tapostak ki. Bátorságuk, kalandvágyuk és elszántságuk segítette őket, hogy minden előítéletet leküzdve érjenek el világraszóló eredményeket.

Louis Antoine de Bougainville az Étoile fedélzetén 1976-ban indult földkerülő útjára. A hajón utazott Philibert Commerçon botanikus, és komornyikja, Jean Baret is. Commerçon sokat betegeskedett az út során, így gazdája ápolása mellett a botanikai gyűjtőmunka java részét is a komornyik végezte. Habár a hajó személyzete már az indulás után gyanította, végül Tahitin be is igazodott: Jean igazi neve valójában Jeanne Baret (és valószínűleg nem csak komornyikként dolgozott Commerçon mellett, hanem szeretője is volt a botanikusnak). A burgundiai parasztlány lett így az első nő, aki körbehajózta a Földet. Érdemeit 1785-ben a Francia Tengerészeti Minisztérium is elismerte.

Gertrude Bell az elsők között szerzett történelemből diplomát Oxfordban (ez egyike volt annak a néhány tantárgynak, amit ebben időben nők is tanulhattak). A diplomaszerzés után nagybátyjával, Sir Frank Lascelles követtel Teheránba utazott - erről az útjáról hamarosan könyvet is írt. A következő évtizedeket utazással és nyelvtanulással töltötte: kiválóan beszélt törökül, olaszul, franciául, arabul és perzsául. A 19. század első évtizedében összesen 6x járt a Közel-Keleten. Szenvedélyes hegymászó volt: meghódította a Mont Blanc-t, a Svájci-Alpokban 10 új hegymászó útvonalat járt be. Máig őrzi nevét  a 2 632 méter magas Gertrudspitze, hiszen ő járt itt elsőként. Könyveiben részletesen és pontosan írta le Szíria több városát, mutatta be az Arab-félsziget sivatagját. Fontos régészeti feltárásokban vett részt, majd élete talán legveszélyesebb útjára indult: 2 800 km-t utazott Damaszkusztól Ha'il városáig, onnan tovább Bagdadba és vissza Damaszkuszba. Az 1. világháború alatt a Brit Titkosszolgálatnak dolgozott: nyelvtudása, helyismerete, pontos térképei, kapcsolatai nélkülözhetetlenné tették a hadsereg számára. Gertude Bell utazó, író, régész, fordító, katonatiszt 1926-ban halt meg, Bagdadban helyezték örök nyugalomra. Sokan követték utolsó útján:  az iraki király a palotája erkélyéről nézte a temetési menetet.

Amelia Earhart 23 évesen szerezte meg a pilótaigazolványt, és hamarosan női magassági rekordot állított fel: 4 300 magasra jutott gépével. 1928-ban még utasként (de első nőként), majd 1932-ben pilótaként is átrepülte az Atlanti-óceánt, női magassági, sebességi és távolsági rekordokat is beállított. Rekordnak számító 19 óra alatt repülte át az Egyesült Államokat Kaliforniától New Jersey-ig. Az első pilóta volt, aki Hawaiiból Kaliforniáig repült egyedül, elsőként teljesítette a Los Angeles - Mexikóváros távot leszállás nélkül, később a Mexikóváros - Newark távot. 1937-ben Föld körüli útra indult: a korábbi földkörüli utaktól eltérő, hosszabb útvonalat választott. A Howland-sziget felé repülve azonban gépével és navigátorával együtt eltűnt. Sem a gép roncsai, sem a két holttest nem került elő. Hosszú keresés után 1939-ben halottnak nyilvánították.

Jules Verne regényében Phileas Foggnak 80 nap kellett hozzá, 1889-ben egy 35 éves amerikai újságírónő, bizonyos Elizabeth Cochran, írói álnevén Nellie Bly 72 nap alatt utazta körbe a Földet. Minimális poggyásszal és pénzzel felszerelkezve vágott neki a 40 070 km-s útnak, és 72 nap múlva 1890. január 25-én visszatért New Jerseybe. Az út során találkozott Verne-nel, meglátogatott egy lepratelepet Kínában és majmot vásárolt Szingapúrban. Nellie Bly harcos újságíró volt, akit nem elégítettek ki a megszokott női témák: még elmegyógyintéztebe is bezáratta magát, hogy az ottani borzasztó állapotokról írhasson. Aktivistaként sokat harcolt a nők jogaiért. Feltalálóként is jegyzik: újfajta tejes konzervdobozt fejlesztett ki. Az 1. világháború alatt Európa keleti frontján, Szerbia és Ausztria határán is megfordult. 

A félig angol, félig olasz Freya Stark Párizsban született, majd Olaszországban nevelkedett. 1927-ben, 34 évesen hajóra szállt Bejrút felé: ez volt az első, de nem utolsó útja keletre. 1931-re 3 veszélyes utat is maga mögött tudott - Irán nyugati részén olyan területeket járt be, ahol előtte más nyugati ember még nem fordult meg. 1935-ben az Arab-félsziget déli csücskébe, Hadramautba utazott. A 2. világháború alatt a Brit Hírszerzésnek dolgozott. A háború után először Törökországban tett komolyabb utazást, majd utolsó nagy útja Afganisztánba vezetett. Az utazásokról számtalan könyvet írt. 1972-ben a királynő lovaggá ütötte. A 100. születésnapja után pár hónappal, olaszországi otthonában, Asoloban hunyt el.  

Egy ír kislány, Dervla Murphy 10 évesen kapta meg élete első kerékpárját: feltekert vele egy közeli hegyre, és  eldöntötte, hogy egyszer elmegy biciklivel Indiába. Fiatalkorában csak rövidebb utakra jutott el: Dél-Anglia, Wales, Franciaország, Belgium, Németország és Spanyolország útjain kerékpározott. 1963-ban vágott neki az indiai útnak. Rozinante nevű drótszamarán, egy pisztollyal a zsebében végigtekert Európán: rengeteg veszélybe került, egyszer még bordáit is eltörte. A problémák csak késleltették, de nem akadályozták: eljutott Delhibe, ahol önkéntesként dolgozott. 1966-ban öszvérháton járta be Etiópiát. Lánya, Rachel ötéves korától utazott vele (Murphy bátorságát az is bizonyítja, hogy Íroszágban, hajadonként, egyedül nevelte 1968-ban született lányát). 2002-ben egy kelet-oroszországi kerékpártúrán 2x is megsérült: ezután kerékpárról vonatra szállt, és a Transzszibériai Expressz fedélzetén járta be Szibériát. 2005-ben Kubába utazott lányával és unokáival, 2011-ben a Gázai Övezetben találkozott szegényekkel és gazdagokkal, iszlamistákkal és liberálisokkal, Fatah- és Hamász-támogatókkal. Utazásairól ő is több könyvet írt, erről a legutóbbi útjáról két kötet is megjelent. Dervla Murphyről többet a weboldalán olvashatsz >>>

A japán Junko Tabei is 10 évesen kezdett hegyet mászni. Habár ennek a költséges hobbinak fiatalon kevesett hódolhatott csak, 1969-ben megalapította az első japán női hegymászóklubot, és 14 társával 1970-ben megmászta a 7 555 méteres Annapurna III-t, majd 1975-ben pedig -  első nőként - a Mount Everestet. Ő volt az első nő, aki a világ 7 legmagasabb csúcsának mindegyikére feljutott. 2012-ben rákot diagnosztizáltak nála, de a hegymászástól ez sem tántoríthatta el. 2016-ben hunyt el.

Az amerikai Ann Banckroft Minnesotában született: szüleivel két évig Kenyában élt, felfedezőhajlama és kalandvágya már ekkor megmutatkozott. Testnevelőtanárként diplomázott, majd otthagyta állását, hogy részt vehessen egy északi-sarki expedícióban. 1986-ban 56 nap után érte el első nőként az Északi-sarkot. 5 társával kutyaszánnal teljesítették a távot. Járt a Déli-sarkon is (ő lett az első nő, aki mindkét pólusra eljutott). Átsíelt Grönlandon - ezt sem tette meg más nő előtte. 2001-ben a norvég Liv Arnesennel kettesben az Antarktiszt szelték át síléceken. 2007-ben jeges-tengeri útjával a globális felmelegedésre hívta fel a figyelmet, 2017-ben a Gangeszen töltött 60 nappal a vízek tisztaságára figyelmeztette a világot. 

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_female_explorers_and_travelers