A 20. század egyik emblematikus épülete, a Sydney-i Operaház ma 45 éves: II. Erzsébet királynő 1973. október 20-án nyitotta meg az operaházat, melynek különleges formáját az öböl vitorlásai ihlették.
Az épületet Jørn Utzon dán építész tervezte: pályázatát 233 terv közül választották ki. A különleges tetőszerkezet kialakítása során rengeteg probléma merült fel, ez is okozta, hogy végül az építés költsége az eredetileg kalkulált 7 millió ausztrál dollár helyett 102 millió dollár lett, és az építkezés 10 évvel tovább tartott a tervezettnél: nem 4, hanem 14 év alatt készült el.
Habár az építkezés nem ment éppen simán, az Operaház ma már Sydney jelképe, egyben Ausztrália legjelentősebb előadóterem-komplexuma, melyet évente 8,2 millió ember látogat meg - akár előadáson, akár szervezett épületlátogatáson. Az épület 2007 óta a világörökség része is.
Az impozáns Operaház mérete számokban: alapterülete 1,8 hektár, legnagyobb szélessége 120 méter, legnagyobb hosszúsága 183 méter. Belsejében 7 darab A380-as repülőgép férne el (egészben). 1,62 hektáros tetejét 1 056 006 darab Svédországban gyártott cserép fedi.
Itt található a világ legnagyobb mechanikus orgonája: 10 154 sípja van, építése 10 évig tartott.
5 előadótermében összesen 4 958 férőhely található, emellett hangstúdió, kisebb rendezvénytermek, kávézó, étterem, bár, és szabadtéri színpad is tartozik hozzá, sőt az előcsarnokban, folyosókon is szoktak rendezvényeket, előadásokat tartani. Nem csupán opera, hanem változatos zenei és prózai előadások is helyet kapnak, nem beszélve az egyéb rendezvényekről: még Arnold Schwarzenegger is nyert itt Mr Olympia címet testépítő korában.
Habár a királynő csak 1973-ban nyitotta meg az Operaházat, az első rövidke előadásra már 1960-ban sor került: Paul Robeson amerikai énekes az állványzatról dalolt az építőmunkásoknak. Azt nem tudjuk, hogy hányan hallgatták aznap, de az Operaház építésén összesen 10 000 munkás vett részt.
A zenekari árkot 1980 óta háló fedi: ekkor történt az a vicces jelenet, amikor egy csirke lerepült a színpadról a csellista fejére. A csirke a Borisz Godunov operaelőadásban szerepelt.
Az épület hűtéséhez az öböl tengervizét használják, melyet 35 kilométernyi csövön keresztül áramoltatnak, így biztosítva az optimális hőmérsékletet. Szigorú a szabályozás: a Sydney Szimfonikus Zenekar előadásain minden esetben pontosan 22,5C az elvárt hőmérséklet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
