Mindjárt itt az év vége, így aztán alaposan bele kell húznom, ha minden, idén világörökséggé avatott helyszínt be akarok mutatni. A legutóbbi Le Corbusier-poszt után visszatérek a kontinensenkénti felbontásra - most Ázsiával folytatom a sort.

Északkelet-Indiában találjuk Nalanda Malaviharát, egy fontos buddhista monostor romjait, mely Kr.e. 700-tól Kr.u. 1200-ig működött. A romok között sztupák, szentélyek, lakóépületek is vannak.

India északi részén, a Himalája szívében található Földünk harmadik legmagasabb hegye, 8586 méteres Kancsendzönga. A hegycsúcs indiai oldalról nehezen mászható (ritkán is engedélyezik), ugyanakkor az itt található nemzeti park csodás szépsége nem ok nélkül kapta meg idén az UNESCO elismerérét.

Mint minden sivatagos területen, Iránban is kiemelten fontos a víz, melyet föld alatti, enyhén lejtős csatornák segítségével igyekeznek szántóföldekre, településekre terelni. Egy ilyen csatornarendszer, ún. "qanat" lett most a világörökség része.

Két világörökséggel gazdagott Irán az idén: az ország délkeleti részén található Lut-sivatag június és szeptember között igen szeles. Az erős és folyamatos szélnek köszönhetően izgalmas, szélvájta formák jönnek létre. A világ 25. legnagyobb sivatagjában (területe 51 800 m2) a homok hőmérsékletét 70C-nak is mérték már. A világ egyik legszárazabb, legforróbb tája ez.

Délnyugat-Kínában, 38 különböző helyen találjuk meg egy rég eltűnt civilizáció nyomát. Meredek sziklafalakon színes festményeket, melyeket Kr.e 500 - Kr.u. 200 közöt készítettek Zuojiang Huashan lakói.

Még mindig Kína: a Hubei Shennongjia az ország középső-keleti részén található, az egyik legnagyobb biodiverzitású erdősége az országnak: nem csak botanikailag rendkívül érdekes, hanem jónéhány ritka és védett állatnak lakóhelye is.

Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán osztozik a nyugati Tien-San hegyvonulatán. Nem csupán szépsége és nagysága miatt lett világörökség - biodiverzitása kiugróan magas, számtalan gyümölcs eredeti élőhelye.

Dél-Irak három sumér településének: Uruk, Ur és Eridu városának maradványai a Tigris és az Eufrátesz folyó között találhatóak. Az ősi Mezopotámia legfontosabb városai és a környék mocsaras vidéke együttesen kerültek fel a világörökségi listára. 

Fotók: whc.unesco.org