Újabb soha véget nem érő vállalkozásba fogtam ismét - szeretném Magyarország látnivalóit koronként és/vagy stílusonként összeszedni és bemutatni. Egyik lista sem lesz teljes - mint mindig, most is szubjektív szempontok alapján választom a legfontosabbakat/legszebbeket. Nem tudom mikor érünk a modern épületekhez, de ez itt most mindenestre az első rész, mely az ókor előtti időkkel foglalkozna....

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok vagy népszerű nevén "ősvilági Pompeji" Nógrád megye északi részén található. A miocén kori leleteket ugyanúgy egy vulkánkitörés őrizte meg épségben, mint Pompejiben - látható itt cápafogakkal tarkított tengerparti föveny, szubtrópusi erdő megkövesedett fái, növénylenyomatok, ősállatok lábnyomai. Az egyik leghíresebb lelet a 8 méter kerületű és 100 méter hosszú óriási megkövült fa, mely jódarabig a Borókás-patak kőhídjaként funkcionált. A legkorszerűbb mérések szerint a megőrzött lábnyomok mintegy 17 millió évesek lehetnek....

Rudabánya nem csak azért lett híres, mert ez hazánk egyetlen vasérclelőhelye, hanem mert ősember-leleteket is találtak itt. Az első alsó állkapocs töredéket 1965-ben lelték meg, majd az 1971-ben kezdődött ásatások során három kihalt emberszabású majom leleteire bukkantak. Az ásatások hol szüneteltek, hol folytatódtak: lassan kirajzolódik a mintegy 10 millió éve élt Rudapithecus hungaricus teljes csontváza. A Rudabányai Őshominoidea Lelőhely természetvédelmi terület két hektáron terül el, az Aggteleki Nemzeti Park gondozza.

A Bükkben található Szeleta-barlang az első magyarországi barlangi ásatások helyszíne - 1906-ben kezdte meg itt a munkát Kadic Ottokár, horvát származású magyar geológus. Több barlang közül egyedül itt talált ősember nyomaira. Sok ásatást folytattak itt azóta, melyek során az őskortól a vaskorig találtak leleteket - ekkor már nem csak a Szeleta-barlangban. Az ősemberes barlangok a Bükki Nemzeti Park részét képezik, vezetővel látogathatóak.

Vértesszőlős Budapesttől alig 70 km-re, Tata és Tatabánya között található. A helyi lakosok számára nem volt szokatlan egy-egy szép, levéllenyomatos mészkő - a "szőlősi követ" a régi falusi házak alapjaihoz használták. A kőbányában 1963-68 között folytattak ásatásokat, és Vértes László ősrégész tárta fel az őskőkori előember, név szerint Samu koponyacsont-darabját és eszközeit. A Nemzeti Múzeum bemutatóhelyén megtekinthető többek között az ősember tűzrakóhelye, állatfogak és láblenyomatok is.