Ami megváltoztatta az utazást: a 90-es évek technikai vívmányai

A technika fejlődése a turizmust sem hagyja hidegen - ebben a posztban a 90-es évek öt olyan újításáról olvashattok, melyek megváltoztatták utazási szokásainkat (és amelyek nélkül talán ma már el sem tudjuk képzelni az utazást)

1. mobiltelefon - habár az első mobilt 1973-ban mutatták be (súlya nagyjából 4 kg volt), terjedése az 1990-es években nőtt meg ugrásszerűen. A világ első SMS-t 1992-ben küldték el, és jónéhány évig ez volt a legegyszerűbb módja, hogy egy-egy távolabbbi országból tudassuk hozzátartozóinkkal: jól vagyunk.

2. www - a World Wide Web első oldala 1990-ben született meg. Ma már ezen nézünk menetrendet, foglalunk repülőjegyet, szállást, városnézést, nézegetünk útikönyvet. Bárki el tudja képzelni az utazást a világháló nélkül? (és ha már blog: 1994-ben jelent meg az első utazós blog  - melybe itt olvashattok bele)

3. digitális fényképezés - az 1975-ös Kodak digitális fényképező 3,6 kg volt és 23 mp-ig tartott, hogy rögzítse a 10 000 pixelből álló fotót - nem csoda, hogy nem került piacra. A kereskedelmi forgalomban is kapható digitális fényképezőre 1990-ig kellett várni, de az első fecskét nagyon hamar követte a többi is. Aki ma indul útnak, már biztosan nem számolgatja a képkockákat. Csak elegendő memória kell és le lehet fotózni bármit, jelszó: "max törlöm, ha nem jó".

4. GPS navigáció - az augusztusi nyaralásunkon térképet kerestem az autóban - a család nem kis derültségére. Nem csoda: az első civilek számára is hozzáférhető GPS alapú navigációs készülék már 1989-ben megjelent, igaz akkor még elég borsos áron lehetett csak hozzájutni. Az 1990-es években egyre több gyártó jelent meg a piacon, ekkor lett tömegek számára is hozzáférhető eszköz. 2014-ben pedig már természetes a jelenléte: használjuk mobilon, táblagépen is. (Azért engem megnyugtat, ha van egy "analóg" térkép is a zsebben....)

 

5, Csalagút - a Folkstone és Coquelles közötti 50,5 km hosszú Csatorna-alagút, avagy Csalagút 1994-ben, 6 évnyi munka után nyílt meg. Ez a világ második leghosszabb alagútja, és ez mondhatja magáénak a leghosszabb tenger alatti részt. Londonba ma már nem csak vízen és levegőben, hanem vasúton is el lehet jutni - egyelőre Párizsból és Brüsszelből van közvetlen járat, de 2016-ra tervezik a közvetlen Frankfurt-London és Köln -London járatok indulását.

Amikor először voltam Londonban, a fentiek közül egy sem állt rendelkezésemre - és úgy is jó volt. A világháló nélkül már nyilván képtelen lennék egy utazást megszervezni, kissé nehézkesnek találnám az analóg fotózást, és persze, hogy használom a mobiltelefont és a GPS-t - de mondjuk ezek nélkül azért el tudok indulni. És Ti? Mi az ami természetes, és mi az, ami nélkülözni tudnátok?

A bejegyzés trackback címe:

https://vojazs.blog.hu/api/trackback/id/tr406675239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szabványok 2014.09.14. 16:48:27

Nem értek egyet, hogy ezek megváltoztatták az utazást.
40 éve amikor utaztam 10 naponta hazatelefonáltam a szüleimnek pár szóban, hogy megvagyok.
Ma naponta telefonálok haza röviden az anyósomnak, mert ki akar 400Ft/perc díjért hosszasan beszélgetni az anyósával?
Helyben szállást 40 éve is úgy kerestem, hogy a pályaudvarról telefonáltam.

40 éve megvette az ember a kiválló minőségű "Panorama" utikönyvet. Abban töményen, jó minőségben benne volt 200 oldalon Skócia. Ma sem szerez az ember több információt az ember egy skócia utazásról idulás előtt neten. Márcsak azért sem, mert az idejébe nem fér be, hogy többet olvasson.
Az viszont igaz, hoy a szállásszervezést megkönnyíti a net.

A digitális fényképezést végképp nem értem. Hát nem mindegy, hogy egy Zenitet csattogtat a knipszelő turista vagy egy Lumixot? 40 éve is lefényképezte a feleségét az Eiffel-torony előtt, ma is.

A GPS szenzációs dolog, nagyon szeretem. GPS-szel percek kérdése a helymeghatározás, míg nélküle (különösen a rosszul tájékozódó embereknek) akár egy órába is beletelik, mire kideríti, hogy hol van.
De egy jó térkép kell. Az, hogy az most papíron van, vagy digitális formában majdnem mindegy. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.

A Csalagút a sokat utazóknak, üzletembereknek nagyon jó. (Bár előtte a légpárnás komp is elég gyors volt.) De turistáknak? Többször jártam autóval Angliában, de a komp menetideje nem volt számomra kellemetlen.

Ami - szerintem - alapvetően megváltoztatta a turistáskodást, az az, hogy ma sokkal többen és sokkal többet utaznak. Ez nagyrészt az életszínvonalemelkedés miatt van, az utazás olcsóbbá válásából és az adminisztratív korlátok csökkenésből.
Ennek eredményeként a régi 'titkos' jó helyek, mára turistagettóvá válnak. Nyáron voltunk Athénben és futva menekültünk az Akropoliszból. Azaz menekültünk volna, ha nem lett volna akkora tömeg, hogy fél óra alatt lehetett eljutni a kijárathoz.

Nick Leeson 2014.09.14. 20:14:40

@Szabványok: Nincs is jobb annál, ha valaki már körbeutazta a világot 40 évvel ezelőtt!
Pályaudvarról szállást foglalni! telefonon!!! Mint valami James Bond! Na ez amit az emberek jelentős része nem tud megtenni, pl. mert nem beszél olyan jól nyelvet. De még szerencse, hogy te ennyire menő vagy!

A többi dologban sincs igazad de mindegy. Digifényképező... ja kattintasz egyet a fimre, aztán elcseszik az előhívást. A digivel, meg nyomsz 5 képet pillanatok alatt, és este már a szálláson nézegeted a laptop-on, vagy elküldöd a családnak...

A többiről is hasonló a váleményem...

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2014.09.14. 21:55:47

Eléggé szubjektív a válogatás, a téma többet is megérdemelt volna. Bár én még csak 30 vagyok, nincsenek 40 éves emlékeim, de a listába beleférhettek volna még az alábbiak is: fapados repülők, gyakoribb tömegközlekedés (óránként mindenhonnan mindenhová), eltűnő határok és eltűnő vízum, korlátlan valutaváltás, sőt közös pénz, nagysebességű vasúthálózat (nem csak a Csalagút), kiépült autópálya-hálózat, tömegturizmus vagy a turizmusból épülő nemzetközi (gyors)étterem-hálózatok.

BelAmi 2014.09.14. 22:19:22

@Balogh Zsolt: "a 90-es évek TECHNIKAI vívmányai" !!!!

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.09.15. 07:11:56

Ezzel az erovel a szkenner (és printer) is belefért volna. Az is a elég bonyolult ügylet volt a 90-es évek elött. Emlekszem meg 96 ban csak egyes OFOTERT nek volt KODAK foroszkennerei, es olyan borsos aron, hogy csak profik hasznaltak. Vittem oda a nyari fotoimat, mert fel akartam oket rakni a netre a honlapomra. A srac csak nezett, hogy 3-4 CD utan (100Kep/CD) fizettem vagy 60ezer Ft-ot ..1996 ban az 6000 dollar volt.. Senkinek nem volt otthoni szkennere. Par evvel kesobb tizedeert szkennert is lehetett kapni mar.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.09.15. 08:51:14

No meg a "Phablet" Egy eve vettem a SONYtol (Xperia z ultra) egy 6.4 es csucskeszuleket, most egy 10 collos kinai markaju , SIM kartyaval, 64Gb SD kartyaval. Persze bluetooth al hasznalom, egy egy kituno sony fejhallgatoval..Innentol ez a Mobilom, laptopom, jegyzetfuzetem, rajzfuzetem, web szerkeszto eszkozom, fitness edzom es navigaciom, Internet eleresem,,foto aparatom stb stb EGYBEN! Ilyen eszkoz nem letezett korabban. Technikai...

Szabványok 2014.09.19. 00:45:27

@Nick Leeson: James Bond soha nem foglal szállást. Neki mindig van szállása, csak azt kell mondania, hogy a nevem Bond, James Bond. É nem vagyok James és nem vagyok Bond, de telefonálni még tudok. Illetve a XXI. században a neten tudok foglalni szállást.
Egyszerű angolul (szinte) mindenki tud. (Akik egész életükben nem mozdulnak ki a falujukból, azok persze nem, de akik utaznak, azokra ráragad valami.)

"A többi dologban sincs igazad de mindegy. "
De igazam van és nem mindegy. Szórakoztató Veled vitatkozni.

"Digifényképező... ja kattintasz egyet a fimre, aztán elcseszik az előhívást. A digivel, meg nyomsz 5 képet pillanatok alatt, és este már a szálláson nézegeted a laptop-on, vagy elküldöd a családnak..."
A filmnél a Kodak szlogen működik: "Ön megnyomja a gombot és a többi a mi dolgunk." Nem, nem szokták elcseszni a laborban a filmet.
Viszont a gyorsan változó informatikával sokan hadilábon állnak és rengetegen elvesztik a fájljaikat. Külön üzletág a visszaállítás, vírusvédelem, stb. Elvesznek a szolgáltatástengerben és a végén derül ki, hogy 1Mpixeles formátumban, pár vicces (hülye) effektussal fotózták végig a nyaralást. Hozzád nem jönnek, hogy tegnap még itt voltak a képeim, de feltettem a szuperprogramot és eltűnt? Te még nem kerestél pánikszerűen körömnyi mikroSD kártyát a zsebeidben? Nem hallottál olyanokról, akik hazaértek és itthon derült ki, hogy rossz ötlet volt beállítani az automatikus mentést a felhőbe, mert 1000 darab 20MB-os raw fájlt és egy csomó HD videót töltött fel mobilneten külföldön és horribilis számlát kapott?

Nick Leeson 2014.09.19. 17:24:20

@Szabványok: Veled is szórakoztató vitatkozni! :)
Szóval Kodak... Attól függetlenül, hogy elvileg egy gép végzi az előhívást, én nem feltétlenül szeretem idegen kézbe adni a képeimet. Sőt ez eleve kizárja bármiféle intim kép készítését.
Nem kell hülyének nézni, igenis előfordul egy párocska csinál olyan képeket is magukról, egymásról... Ezt pedig végképp csak digiben tudom elképzelni.
Igen lehetnek problémák a digi gépekkel, hozzá nemértés esetén. Valójában bekapcs., auto-ra állítva, és katt. Ezt egy mai átlagos kompakt gép meglehetősen jó képpel honorálja. És nyugisan kattinthatsz, mert ingyen van! Ha papír képet akarsz belőle, az kb. ugyan olyn egyszerű mint a "KODAK". Azzal a különbséggel hogy akár netről is fel tudod tölteni a képeket, és csak hozza a postás papíron! mikroSD-t nem szoktam a zsebemben keresni, mert mindig az dott gép tudásához megfelelően választok méretet, azt egyszer beleteszem és max a mentés idejére veszem csak ki belőle. kb. 1000 képpel szoktam kalkulálni a méretet, szerintem ennek épp ésszel egy nyaralást ki kell bírnia. A videózáshoz másik eszközt használok... A felhőbe töltögetés... hát azért manapság a fényképezők még nem nagyon tudják. Aki meg telefonnal fotózik végig egy emlékezetes nyaralást, ilyen opcióval, az nem százas...
Másik nagy előnye a diginek, hogy pillanatok alatt végtelen példányban sokszorosítható. A világ végére átküldöm 2 másodperc alatt, a kép készítésétől számítva 1 percen belül... Ezt nem lehet überelni.
Nem nagyon fogsz tudni meggyőzni. Részemről a fotózás felszabadulása a digifényképezők elterjedésével indult meg! Előtte kb. az egész fotózás valamiféle dobozba zárt, béklyókkal nehezített bénázás volt... véleményem szerint!

Szabványok 2014.09.21. 15:41:32

@Nick Leeson: Örülök, hogy jól szórakozol!
"Szóval Kodak... Attól függetlenül, hogy elvileg egy gép végzi az előhívást, én nem feltétlenül szeretem idegen kézbe adni a képeimet. Sőt ez eleve kizárja bármiféle intim kép készítését. "
Bár ez nem kapcsolódik szorosan a témához, de azért elmondom a véleményemet:
a) Az intim képek készítése egyidős a fotózással. Édesapám - aki idén lenne 100 esztendős - természetesen készített intim képet édesanyámról. Természetesen én is készítettem intim képet barátnőmről 40+ éve. Abban is igazad van, hogy amikor még nem gép, hanem ember végezte a nagyítást, nem mindenki merte beadni nagyítatni a képet. Nem is adta be. Otthon dolgozta ki. Nem egy nagy ördöngősség, 50 évvel ezelőtt nem volt nagyobb kunszt az otthoni kidolgozás, mint ma egy számítógépet telepíteni, nyomtatót, festékpatront, drivert, windows 8.1-t, egy orosz nagyítógépet könnyebb kezelni, mint egy Gimpet. 40 éve bementem a boltba vettem UT18 színes diát, hozzá egy doboz vegyszert, lefotóztam a barátnőmet, az egy A4 oldalnyi utasítást végigcsináltam és máris 1x1m-en kivetítve jelent meg a barátnőm.
A világ szerencsésebb, de legalábbis gazdagabb felén 60 éve létezik a Polaroid, aminek a sikerének az egyik titka pont ez: csak az látja a képet, akinek a készítője megmutatja.

Visszatérve az utazási fotózásra: Nagyapám (a másik) utazott és fotózott. Fotózta nagymamámat velencei Szent Márk téren, Abáziában és Ótátrafüreden. Nem tudom, hány képet készített. Mára egy albumnyi maradt fenn. Elég. Most csinálsz 1000képet? Az unokád 90 év múlva max. 1-t néz meg, tart meg. Akkor meg minek csinálsz ezret? A fotózás pont arról szól, hogy ki kell választani a kontinium sokaság pillanatból, látószögből azt az egy (vagy pár) jellemzőt.

Az, hogy mi a könnyű és mi a nehéz, azt a kor határozza meg. Mindkettőnknek igen nehéz lenne nyílhegyet pattintani, lelőni vele a szarvast, megsütni. Az 50 évvel ezelőtti embernek az akkori technológia volt természetes, elég volt egy féloldalnyi leírás és tudott otthon képet készíteni. A mai embernek a számítógép, a net, a digitális technológia a természetes, elég neki egy URL-t megadni és mindent megcsinál. Pedig, ha úgy a mélyébe nézünk, akkor a mai digitális, internetes technológia sokkal bonyolultabb, kezelése nehezebb, kevésbé intuitív, mint a mechanikus (kémiai, erősáramú, stb.) világban.
A ma emberének egy email a természetes, 100 évvel ezelőtt a dédanyámnak egy levlap. És ha valaki naponta nézi meg az emailjeit, akkor nem is lassabb a levlap. Ha nem szaabványos smileyt akarok, akkor a levlapra még könnyebb is rajzolni. Levlap, toll, bélyeg minden postán van, nem kell telefont, vagy notebookot cipelni mobilnetre előfizetni.
Nem akarlak én meggyőzni arról, hogy ne örülj a digitális fotózásnak!
Csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy 50, sőt 100 éve is vidáman fotóztak az emberek, utazáson is, meg a meztelen barátnőjüket is. Nem kellett hozzá nagyobb ész, mint a maihoz.
Igaz, nem 1 percbe telt, amíg elküldték az utazási képet az USA-ban élő barátjuknak, hanem napok, sőt hetek. De ez őket nem zavarta. Hát nem mindegy, hogy a barátom mikor kapja meg a nyári utazási képeket?
Az idén nyári képeimmel még csak annyit foglalkoztam, hogy a raw fájlokat archiváltam. Mert ahhoz, hogy elküldjem az USA-ban élő barátomnak, még szeretném átválogatni, nem vagyok annyira tahó, hogy ráöntsek többszáz képet, hogy szedjed! Majd téli estéken kiválogatom, editálgatom, összeállíítom a legjobb 20-50-t és azt publikálom az ismerőseimnek a neten.
Régen hosszú téli estéken nézegettük a nyaralási fotóalbumot.
Most hosszú téli estéken a netem nézegetjük a nyaralási képeket.
Technológia más, de funkcióját tekintve azonos, humán oldalról nézve azonos.
50 éve a papám mutogatta barátjának, hogy itt úszik a fiacskám a tengerben, ma én mutatom, hogy itt úszik a lányom a tengerben. Hogy most ez papírkép, diavetítés, képernyőnézés, lapostévére teszem ki, egy szobában van, vagy elküldöm neki egy borítékban a képeket, elküldök emailben egy URL-t, az nem mindegy?

Nick Leeson 2014.09.22. 09:31:24

@Szabványok: Hát ez az otthoni előhívás... az én ismeretségi körömben csak egy emberke csinált ilyet, de neki ez volt a szakmája. Tehát mifelénk nem volt jellemző.
Megértem én, hogy akik régen ebben benne voltak, azoknak ez valamilyen szinten hiányzik. Másrészt szerintem az is érthető, hogy én szeretném kihagyni a köztes (számomra) felesleges lépéseket és csak a "végtermék" minél hamarabbi létrejötte érdekel.
Nem készítek 1000 képet egy kiruccanás alatt, csak annyiban határozom meg az elméleti kapacitást. PL. ha videot is rögzítenék vele, akkor az ezer kép jóval kevesebb lenne...
Sokszor több ünnepélyes alkalom, és kirándulás képei is rajta vannak maradna, bőven elfér.
Egyébként fotózásilag, én egy kakukktojás vagyok. Nem szeretem a beállított képeket, nem szeretem a családi "csízzz" képeket, nem csípem amikor a PISA-i ferde tornyot támasztja az asszony a képen. Ezek számomra teljesen szintetikus, mű, beállított képek. SZámom nem adnak vissza semmit az ottani élményekből. Sokkal jobban szeretek szinte véletlenszerűen kattintani, a családot pl. olyankor, amikor nem is látják, hogy fotózom őket. Ezáltal sokkal érdekesebb és eredetibb képek születnek. Persze sok benne a gagyi is pofavágások, háttal fordul valaki, stb... Kuránduláskor szeretem dokumentálni a dolgokat, néha lefényképezem amit eszünk, lekapom az étlapot, a kocsit, stb. 15 év múlva érdekes, lehet hogy pl. akkoriban mik voltak az étlapon... Most is szeretem visszanézni, pl. hogy hol mikor milyen autóval voltunk...

Levlap, bélyeg, toll, posta. Hát már bocs, de ez végképp a halálom. Ebben az országban a Posta az egyik legutálatosabb cég. A dolgozói (szerencsétlenek) a röhejes fizetésüktől, már totálisan elfásultak, gorombák, és életuntak. A cég pedig egy ósdi, lepukkant, elavult vicc. Én ha csak tehetem kihagyom az életemből. Akár hányszor be kell mennem, szinte mindig van valami kavarás, ami időtrabló és idegesítő. Éppen ezért ezt az egész levlapos dolgot nem igazán érzem hozzám közel állónak. Én azt szeretem, hogy leülünk tesómékkal bográcsozni és folyamatában 2-3 képpel "online" közvetítjük a szüleimnek 120km-re a kaja elkészültét, és "felhasználását", emailben. Na ez ami közel áll hozzám.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.09.26. 13:07:23

@Nick Leeson: En is hivtam elo kepeket a furdoszobaban 13-16 evesen a 80-as evekben.
Egyebkent"szabvanyok" mellett foiglalok allast azzal kapcsolatban, hogy ma a mennyiseg megoli a minoseget raadasul olyannyira konnyu "loni es feltolteni" kepeket, hogy pont a raforditott energia hatvanyaban a kutyat sem erdekli legalabbis nem olyan ertekes mint a korabban elohivott es elkuldott fotok. Ma nyomnak egy "lajkot" es ki venne a faradsagot, hogy levelben koszonje meg (kezzel irott levelben), hogy megtiszteltem az elmenyeim ilyesforma megosztasaval?! A sebesseg nem szamit. Egyebkent rengeteg idom megy el arra, hogy kepeket torolok fotozas utan, mentes elott stb. Korabban volt miondjuk 24 vagy 36 lehetosegem, hogy elkapjak egy pillanatot, de azon kepek szinte mindegyike hatasos es tartalmas volt... Ma mindenki lodoz ezerszamra pocsek kepek mindenfele meggondolas vagy elkepzeles nelkul.

Nick Leeson 2014.09.27. 11:58:57

@Chaoyang: Úgy látom Te az a komoly fotós típus vagy! Én pont az ellenkezője! Engem nem érdekel a kép átgondoltsága, nem érdekel semmiféle ötlet a képpel kapcsolatban, én semmi mást nem akarok egy képpel, mint hogy 1-2-5-10-20-30 év múlva meg tudjam nézni, mi történt abban a pillanatban. Leszarom ha életlen a háttér (ha külön érdekel a háttér, akkor lefényképezem azt is), nem zavar ha valaki hunyorít, nem érdekel hogy egy autónak megcsillan a szélvédője. Csak az érdekel, hogy mi történt abban a pillanatban. Nem egy alkotást akarok a jövőbe vinni a képpel, hanem egy szeletet az életünkből. Márpedig az let, nem kitalált, beállított, és precízen megoldott részletekből áll. Persze komoly fotósok számára ez érthetetlen, pedig sokan vannak így mint én. Sokszor vitatkoztam már ezen profi fotósokkal, de hiába, nem értik meg, hogy vannak emberek, akik nem egy bizonyos fotós szaktudás alapján akarnak képeket készíteni, hanem csak úgy megörökíteni a múlt egy szeletét, a maga egyszerű és hibákkal teli módján. Szerintem ezt Te sem érted, és nem is fogod megérteni. Elég ha annyit megértesz, hogy egyikünkkel sincs semmi baj, csak nem vagyunk egyformák. Te így, én úgy...

Kövess a Facebookon is!

Utolsó kommentek

Címkék

2013 (7) 2014 (11) 2015 (14) 2016 (12) 2017 (14) 2018 (9) afrika (38) amerika (40) amszterdam (6) anglia (41) ausztrália (21) ausztria (23) ázsia (6) balaton (5) bali (9) bécs (6) belföld (28) belgium (9) bled (5) bor (6) börzsöny (7) brazília (11) budapest (26) családinyaralás (11) csehország (14) dánia (11) dél (23) dél afrika (8) dunakanyar (6) egyesült államok (30) európa (6) évforduló (5) facebook (6) fesztivál (9) film (8) focivb (27) focivébé (23) forgatási helyszín (8) forma 1 (12) fotó (11) fotók (6) franciaország (40) hajó (6) hajóút (5) hollandia (12) horvátország (6) hotel (50) húsvét (5) india (18) internet (13) iphone (5) irán (5) izland (6) japán (14) júliai alpok (6) kanada (18) karácsony (30) karib (21) kastély (5) kedvezmény (12) kenya (5) kerékpár (12) kilátó (5) kína (14) kirándulás (7) korea (7) környezetvédelem (14) különleges (19) kulturális főváros (8) las vegas (6) legnagyobb (5) lengyelország (9) london (14) magyarország (53) maldív (5) marketing (5) mexikó (19) múzeum (17) nagy britannia (11) németország (28) nemzeti park (7) new york (16) nyaralás (33) nyeremény (5) nyereményjáték (5) ökoturizmus (26) olaszország (21) oroszország (8) párizs (8) plakát (6) portugália (9) programajánló (12) programok (5) reklám (7) repülés (27) singapore (5) skócia (10) spanyolország (25) svájc (12) svédország (7) sydney (5) szálloda (63) szállodák (7) szeged (7) szilveszter (6) szingapúr (8) szlovénia (20) szokatlan (10) tata (6) technika (5) témapark (5) törökország (9) túrázás (9) turizmus (217) unesco (21) usa (67) utazás (452) utazási iroda (5) vár (5) videó (30) világörökség (55) vonat (15) weboldal (5) zene (9) Címkefelhő

Minden, ami utazás

Utazás minden viszonylatban és változatban. Ha velem szeretnél kapcsolatba lépni, itt megteheted: vojazsblog@yahoo.com

süti beállítások módosítása