Liége és Mumbai után egy újabb város pályaudvara következik  - Madrid, Atocha. A spanyol főváros legnagyobb pályaudvarán általában hatalmas a forgalom. A közeli városokból ingázók, intercity vonatok, távolabbi nagyvárosokból nagysebességű expresszvonatok futnak be ide. Atocha volt Madrid első pályaudvara, 1851. február 9-én nyílt meg, Mediodía néven. Az eredeti épület nagy része sajnos tűzvészben megsemmisült, a 100 évig szolgáló új épületet Alberto de Palacio Elissagne és Gustav Eiffel együtt tervezte. Az Eiffelre jellemző stílusú, kovácsoltvas épület 1892-től 1992-ig fogadta és állta az utazók és a vonatok rohamát, az egyre növekvő forgalom azonban új, korszerűbb pályaudvart igényelt. Miután itt végleg leállt a forgalom, a gyönyörű épület bevásárlóközpont lett. A boltok, kávézó, klubok mellett egy egyedülálló 4000 négyzetméteres trópusi kertnek is otthont ad.

Az új pályaudvart a spanyol építész, Rafael Moneo tervezte, figyelembe véve a nagy sebességű expresszvonatok igényeit. A tágas, világos épület inkább emlékeztet repülőtérre, mint vasútállomásra - pl. külön beszállókapuk felé irányítják az utazókat. Évente kb. 16 millió utas használja, és már szükség van az épület további bővítésére.

Az Atocha pályaudvar neve szomorú emlékeket ébreszt: a 2004. március 11-én, a reggeli csúcsforgalomban itt elkövetett bombamerénylet következtében 191 ember halt meg és közel 1 800 sérültet láttak el. Az elhunytak emlékét az állomáson egy minimalista emlékmű őrzi - a 11 méter magas henger belsejét a részvétüzenetek szövegei borítják. Az állomás mellett olaj- és ciprusfa liget áll: az Emlékezés Erdeje (Bosque del Recuerdo) - minden elhunytért egy fa.