Folytatódik az új világörökségeket bemutató sorozatom - továbbra is Ázsiában járunk, további öt világörökséget ismerhettek meg. A mai poszt Palesztinába, Izraelbe, Malájziába és Iránba látogat el - sajnos csak virtuálisan. (Ázsia 1. rész innen nyílik).
A veszélyeztetett világörökségek közé került Jézus szülőhelye Betlehemben. A Születés Templomát 339-ban emelték Jézus szülőhelyén - ez a világ legrégebbi ma is működő keresztény temploma. A hozzá tartozó zarándokútvonalon több templom, kolostor, harangtorony is található, melyek egységesen kerültek fel a világörökségi listára.
Maradva a környéken: Izraelben a Karmel-hegy nyugati lejtőjén Tabun, Jamal, el-Wad és Skhul barlangjaiban az ősember nyomaira bukkantak. Kőépítményeket, temetkezési helyeket fedeztek itt fel. A kutatások során újabb információkat sikerült gyűjteni arra, hogy a vadászó-gyűjtögető életforma hogyan alakult át növénytermesztő-állattartóvá. A világörökség részét képező 54 hektárnyi területen 90 évnyi régészeti kutatás eredményeképpen tárták fel a délnyugat-ázsiai ősemberek nyomait.
Akárcsak Kína, Irán is két új világörökséggel büszkélkedhet idéntől. Az Isfahan történelmi központjában található, a Masjed-e Jāmé (Péntek-mecset) 12 évszázadnyi építészeti örökséget hordoz magában. Építése 841-ben kezdődött. Ez a legrégibb ilyen jellegű épület Iránban, mely irányadó volt a későbbi közép-ázsiai mecsetépítéseknél is. A 20 000 m2-es komplexum volt az első vallási épület, melynél a palotákra jellemző, négy udvart magába foglaló alaprajzot alkalmazták. Izgalmas és látványos építészeti újítások, gyönyörű dekorációs elemek jellemzik, melyeken jól nyomon követhető az elmúlt 1 200 év iszlám művészete.
És akkor még mindig Irán: az ország északkeleti részén, Jorjan város romjaihoz közel található Gonbad-e Qābus városa, és benne az azonos nevű, 53 méter magas torony. A tornyot Qābus Ibn Voshmgir uralkodó építette 1006-ban, a legenda szerint holtteste is itt függött üvegkoporsóban. Jorjan városát a 14-15. századi mongol invázió szinte földig rombolta, a torony az egyetlen, épen megmaradt emlék. A geometrikus szerkezetű, téglákból épített torony jól mutatja az első ezredforduló muszlim világának magas színvonalú építészeti tudását.
Malájzia sűrű esőerdejében, a Lenggong-völgyben a korai emberek nyomait lehet felfedezni. A Perak folyó mentén őskőkori és újkőkori leleteket is találtak, ez közel 2 millió évvel ezelőtti korai civilizációt jelent. Ez az Afrikán kívül talált legrégebbi emberlelet, így nem csoda, hogy a feltárt régészeti lelőhely idéntől világörökségi védelmet élvez.
Folyt. köv. - Európával természetesen!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
