Haladok tovább a korokon és stílusokon: magyarországi reneszánsz épületeket gyűjtöttem egy csokorba ebben a posztban. Kápolna, vár, várkastély is szerepel - összesen 6 látnivaló a reneszánsz jegyében.
A Bakócz-kápolna az Esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház (aka "Esztergomi Bazilika) mellékkápolnája, melyet Bakócz Tamás érsek építettett saját sírhelyének (alapkövét ő maga helyezte el). Ez a Jagelló-kor legjelentősebb reneszánsz alkotása. A kápolna belső borítása süttői vörösmárvány, az oltár carrarai vagy luccai fehérmárványból készült, felnézve gazdagon díszített kupola tárul elénk. A kápolna csodálatos módon túlélte a török kor pusztítását, és a bazilika újjáépítése után a kápolnát is feldarabolták, és az új bazilikához illesztették.
A visegrádi királyi palotán késő-gótikus és reneszánsz elemek keverednek. A palotát a 15. században Mátyás újítatta fel. Reneszánsz elemei a Herkules-kút, Múzsák kútja és a díszudvar loggiája - ezek az első elemei itthon az itáliai építészetnek. Ha az épület nem is teljesen reneszánsz, az élet Mátyás udvarában már mindenképpen az volt.
Az egervári várkastély avagy Nádasdy-vár Zala megyében, Zalaegerszegtől 15 percnyire található: a szabályos négyszög alapú, négy olaszbástyás késő reneszánsz stílusú kastély egyike hazánk legszebb, legépebb reneszánsz kori műemlékeinek. A kastélyt Nádasdy Tamás újítatta fel a 16. században. Az egykori végvárban ma reneszánsz látogatóközpont és kastélyszálló található, melyet okostelefonos tárlatvezetéssel járhatunk végig.
A simontornyai vár eredetileg gótikus stílusú volt - átépítése akkor kezdődött, amikor a vár Mátyás egyik diplomatájának kezébe került. Az új szárny építése mellett a régi szárny is megújult. Az ekkor építettt háromszintes loggiát töredékekből rekonstruálták, így - ha nem is eredeti szépségében, de napjainkban is megcsodálható.
Simontornyától mindössze 15 km-re található Ozora, és a dombtetőre épült várkastélya. Filippo Scolari avagy Ozorai Pipo egykori kastélyában ma is igazi reneszánsz hangulat fogad minket: a leánderekkel díszített belső udvar hangulata is magával ragadó, de érdemes a várat is bejárni. Reneszánsz konyha, ebédlő, faragványok, kandallós trónterem és fegyverterem: felsorolni sem lehet a főúri rezidencia látnivalóit.
A sárospataki vár hazánk talán legszebb reneszánsz műemléke, mely volt a Perényiek, a Dobó- és a Bocskai-család birtoka is, majd Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Rákóczi-birtok. Az ország északkeleti csücskében található vár jelenlegi formáját a 16-17 század során nyerte el. A várkastély központi eleme a Vörös-torony: az ötszintes, négyzetes alaprajzú toronyban kapott helyet a konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár is. Kapuját reneszánsz faragványok díszítik. A várudvar legértékesebb része az ún. Lorántffy-loggia: az oszlopos-árkádos lépcső a Vörös-tornyot köti össze a keleti szárnnyal. Gyönyörű a Sub Rosa-terem is: a Wesselényi-összeesküvés helyszínéül szolgáló sarokbástya erkélye a zárókő rózsát formázó díszítéséről kapta a nevét.
Miket hagytam ki? Folytassátok a sort kommentekben!
Kövess a Facebookon további érdekes, utazással kapcsolatos cikkekért, hírekért!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.