... és még néhány ünnep, melyek nem csak a naptárban, hanem a térképen is léteznek. Vallási ünnepeink szinte mindegyike megtalálható egy-egy földrajzi névben is: ha a felfedezés napja valamely nevezetes dátumra esett, akkor a névadás is ezt tükrözi. Íme néhány példa: 

A Húsvét-sziget vulkanikus sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, mintegy 3 600 km-re Dél-Amerika partjaitól. Nevét természetesen európai felfedezőjétől kapta: Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól, aki 1722-ben, húsvét vasárnapján érkezett ide első európaiként. A 171 km² -nyi földdarab klímája kellemesen szubtrópusi, kis hőmérsékletingadozással. Kultúrjában Polinézia része, de közigazgatásilag Chiléhez tartozik. Ősi neve Rapa Nui, és világszerte kőszobrairól híres - a monumentális alkotásokból mintegy 900 található a szigeten. A polinéz őslakosok látványos és titokzatos alkotásai vonzzák ide a turistákat, pedig a mindentől távol eső kis földdarabot egyáltalán nem egyszerű megközelíteni. Limából vagy Tahitiből érhető el légi úton, kizátólag a Lan Chile járataival, de sokan érkeznek hatalmas üdülőhajókkal is. 

A Pünkösd-szigetek, avagy Whitsunday Islands (ezt ritkábban láthatjuk magyarra fordítva) Ausztrália északkeleti partjainál találhatóak. A szigeteket Cook kapitány fedezte fel és nevezte el, hite szerint Pünkösd vasárnapján, valójában azonban (az a fránya dátumválasztó!) Pünkösd hétfőn. Ez persze egy percig sem zavarja az ide érkező turistákat: ez Ausztrália egyik legnépszerűbb nyaralóhelye, kiváló a tengerparti pihenés aktív és kevésbé aktív fomáihoz is. A térség kereskedelmi központja a Hamilton-sziget. 

Pünkösdről másik szigetet is elneveztek: a Pentecost Island Vanuatu része. A hosszúkás földdarab területe 490 km², középen hegyvonulattal, mely így egy esősebb és egy szárazabb részre osztja a szigetet. A szigetet először 1606. áprilisában látták, majd 1768. május 22-én érkezett ide a névadó, Louis Antoine de Bougainville (igen, az ő nevét viseli a bougainvillea!). A Pentescost Island érdekessége, hogy eredetileg az itteni őslakosok sportja volt a ma már világszerte népszerű bungee-jumping.

Karácsony-szigetet is kettőt találunk a térképen. Az egyik az Indiai-óceánon található - 1643. december 25-én nevezték el, noha már a 17. század elején is szerepelt egyes hajózási térképeken. A sziget biológusok és amatőr természetbúvárok kedvence: hála a minimális emberi beavatkozásnak, a 135 km²-es vulkanikus eredetű sziget egészen egyedi növény- és állatvilággal rendelkezik, emellett 42 barlangja és számtalan édesvízi forrása teszi még izgalmasabbá a túrázást. A sziget területének nagyobbik része, mintegy 63%-a nemzeti park. Izgalmas látványosság, ahogy ez esős évszakban milliónyi rák közlekedik a tengerparton és az utakon is, vörösre festve mindent. A távoli sziget legkönnyebben Nyugat- Ausztráliából, Perthből közelíthető meg légi úton.

A másik Karácsony-sziget a Csendes-óceánon található: ez Kiritimati, mely az angol Christmas szó némileg elferdített és az őslakosok által megszokott -ti végződéssel kiegészített formája. Kiritimati egyébként a 33 szigetből és korallzátonyből álló Kiribati legnagyobb szigete (320km²). Felfedezéskor, 1537-ben lakatlan volt, nevét Cook kapitány adta, aki 1777. december 24-én járt itt. A hidegháború idejént nukleáris tesztelésnek kitett szigeten ma védett madárrezervátum található.

Újév, azaz New Year Island egész sok található a térképen: Van Tasmánia és Ausztrália között: a 100 hektáros terület egésze madárrezervátum. Van Új-Zélandnak és Ausztrálianak ilyen nevű szigete, sőt az USA kettővel is rendelkezik: New Year Island Alaszka partjainál található, míg a 4 hektáros Año Nuevo-szigetet Észak-Kaliforniában találhatjuk - fókák kedvelt szaporodóhelye, így értemelszerűen a parti vizekben a cápák sem ritkák. Sőt Isla de Año Nuevo Argentínában is található!