A Dumas regény egyik ihletője, Montecristo szigete olasz vizeken, a toszkán tengerparton található. A gránitsziklákból álló vulkanikus sziget legszélesebb pontján 4,3 km. Területe 1039 hektár. Elbától délre található, Korzika és a szárazföld között nagyjából félúton.

A sziget sokáig lakatlan volt, majd működött börtönként, később III. Viktor Emánuel király vadászbirtoka lett. 1971-től természetvédelmi terület, csak külön engedéllyel lehetett látogatni. A szigetet teljesen elzárták a külvilágtól, partjainál tilos volt kikötni, nem szerepelt egyetlen hajózási útvonalon sem. Nem engedélyezett a halászat és a fürdőzés. Az Európai Unió biogenetikai rezervátumnak nyilvánította, ahol fennmaradtak másutt már kihalt ősi állat- és növényfajok. A sziget természetes illatlaboratóriumként is ismert.

Jelenleg egyetlen szigetőr él itt családjával (mozgalmas életük lehet). Montecristo szigetére eddig csak külön engedéllyel lehetett ellátogatni, az engedélyezési procedúra pedig akár három évig is eltarthatott.

A természetvédelmi terület most megnyitja kapuit, fejenként 50 eurós belépődíjat kérve a látogatóktól. Évente ezer fő juthat el Montecristóra, ahol továbbra sem lehet majd fürdőzni a tengerben, de vezetővel megtekinthető lesznek a sziget etruszk és római kori leletei és San Mamiliano egykori kolostorának romjai.