Szerintem ezt a dalt mindenki tudja folytatni - de ki mindenki volt már "híres Komáromban"? Március 15-e jó alkalom arra, hogy az UNESCO Világörökségi Várományosi listáján szereplő monumentális erődbe ellátogass!

Az 1848-49-es szabadságharcban fontos szerep jutott a komáromi erődrendszernek: 1849 májusától Klapka György vette át a vár irányítását, és rohamtempóban látott neki a század elején már tervezett erődrendszer megépítésének. Habár csak hiányosan, fából és homokból készült el, mégis jól védhető volt. A világosi fegyverletétel után még 1 hónapig tartotta magát: csak szeptember 27-én adták meg magukat a védők.

A szabadságharc után megkezdődött az erődök precíz kiépítése, felhasználva a korábbi ostromok tapasztalatait is. Aki napjainkban látogat el a Komáromba, az egykori Osztrák-Magyar monarchia legnagyobb erődrendszerét láthatja, méghozzá meglehetősen jó állapotban.

A Duna jobb partján három erőd található: a Csillagerőd a legkisebb, ez csak a nyári időszakban, hétvégenként látogatható. Az Igmándi erőd a trió legfiatalabb tagja, 1871-ben kezdték el építeni. Volt internálótábor, laktanya, műhely, raktár és szükséglakás: jelenleg római kori kőtár található benne.

A Monostori erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, mely 1850-71 között épült. Építésekor igen korszerűnek számított, de a hadászati technika gyors fejlődésével nem tartott lépést a fejlesztése, így hamar elavult. Volt laktanya, a kiképzőközpont, a szovjet hadsereg legnagyobb fegyverraktára is. Katonai szerepe ma már nincsen: a több kilométer hosszú kazamatarendszer, a prezícen rakott kőfalak, a 3-4 méter vastag földtakaróval fedett épületekben kiállítások várják a látogatókat. Méretei impozánsak: teljes területe a lőterekkel 70 hektár, az épületek alapterülete 25 680m2. Összesen 640 helyiség található az erődben.

Komárom okkal büszke ma is a szabadságharcban betöltött szerepére: az erődben. Március 15-én egyenruhás tárlatvezetés, tüzérbemutató és számtalan más program várja az erődbe látogatókat.