Újabb hosszú szünet folytatom a megkezdett sorozatot: ezúttal hazánk román kori épületeit, emlékeit hoztam össze egy posztra.
A román stílus 1000 körül kezdett elterjedni Európában, és nagyjából az 1200-as évekig építkeztek ilyen stílusban. Elnevezése onnan ered, hogy az új iskolák Róma ókori művészetéből táplálkoztak. Magyarországon (többek között) a jáki, veleméri, lébényi, feldebrői és a türjei templom, a tihanyi apátság, a bélapátfalvai és a vértesszentkereszti kolostor épült ebben a korszakban.

A jáki templom hazánk talán legszebb és legismertebb román stílusú alkotása. Az egykori bencés apátság bazilikája kivételesen épen maradt meg. Építése a 13. században zajlott, 1256-ban szentelhették fel. Leglátványosabb eleme a többszörösen tagolt, díszített bejárata, az ún. béletes kapu. A jáki templomot Magyarország nyugati részén, Szombathelytől 10 km-re találjuk.

A nyugati határszélen találjuk Velemért, melynek bájos kis templomát valószínűleg még Szent István rendeletére építették. Az egyhajós Szentháromság-templom építéséről sokat nem tudunk - 1360-ban már egy oklevél említi. Érdekessége, hogy tájolása nem tökéletesen kelet-nyugati, hanem úgy igazították, hogy különleges fényhatásokat érhessenek el: a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére esett, a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. Sajnos napjainkban a magas fák miatt ez a látvány már nem látható.

Lébény Győrtől 26 km-re északnyugatra található. Temploma, teljes nevén: Szent Jakab apostol plébániatemplom külső falában 1206-os évszámot véstek, ez lehet a felszentelés dátuma. A templom háromhajós, kéttornyos - mint szinte minden templomot, ezt is többször átépítették az évszázadok során. 

A Vértes erdeiben már csak romjait láthatjuk a vértesszentkereszti bencés kolostornak, mely a 12. században épült. A terület a befolyásos Csák nemzetséghez tartozott, vélhetőleg a nemzetség két fontos tagja, Ugrin esztergomi érsek és Miklós, II. András király hűséges ispánja építették fel a kolostor mellé a Szent Kereszt templomot a 13. század elején. A templom falai még romosan is impozánsak, megéri azt a rövid sétát az erdőben. A templom és az apátság kövei közül sokat elhurcoltak: legtöbbjüket a tatai Angolpark műromjai között láthatjuk.

A Tihanyi Bencés Apátság alapítólevele a legrégebbi nyelvemlékünk - altemploma pedig az román építészet szép haza példája. Az apátság eredeti épülete teljesen átépült, de a háromhajós altemplom teljesen épen maradt. Eredetileg királyi temetkezőhelyül szolgált, I. András királyt itt helyezték örök nyugalomra. Dísztelen, egyetlen kereszttel jelölt sírja napjainkban is látható.

Magyarországon egyedülálló, ún. westwerkes stílusú a türjei volt prépostsági templom. A háromhajós felépítésű templom komor belső terének különlegessége a Szent Lászlót ábrázoló freskó.

Bélapátfalva a Bükk hegységben, Egertől északra található. A ciszterci apátság temploma 1232-ben, a monostor pedig már korábban felépült. Alaprajza latin kereszt alapú, torony nélküli. Főhomlokzatán a béletes kapu felett jellegzetes rózsaablak található. Berendezése barokk, az eredeti berendezés a középkor során elpusztult. 

Észak-Magyarország másik különleges építészeti emléke a feldebrői Szent Márton-templom. A 11. században épült eredeti templom és altemplom építészete ötvözi a keleti és nyugati stílusjegyeket. A templomot többször átépítették, az egyik ilyen átépítéskor falazták el a bizánci stílusú freskókkal gazdagon díszített altemplomot, melyet aztán 100 évvel később, egy újabb átépítéskor fedeztek fel újra.