Őskor, római emlékek, román stílus - most a gótika következik a sorban. Hazánkban az Anjou-királyok uralkodás alatt kezdődött a gótika virágzása, Mátyás uralkodás alatt kezdett csak megjelenni a reneszánsz. A gótikus épületek egy részét már csak jelentősen átépítve, vagy éppenséggel lerombolva láthatjuk - ennek ellenére (vagy éppen ezért) érdemes megemlíteni néhányat. A kimaradókat lehet pótolni a kommentekben ;)
A budavári Mátyás-templom helyén először I. István idejében épült templom, melynek helyére a tatárjárás után emeltek háromhajós bazilikát. A 13. századi, klasszikus gótikus épületet már a 14. században, Nagy Lajos, később Zsigmond alatt átépítik, hogy aztán Mátyás is hozzátegyen. 1470-re készült el a Mátyás-címert is viselő délnyugati harangtorony, mely az egyik legszebb gótikus emlékünk. A sisaktoronytól kivételével a 15. századi formájában láthatjuk. A mai templomkép javarészt Schulek Frigyes munkája - a 19. századi felújítás során olyan pazar alkotás született, mely ugyan sok helyen különbözik, de részleteiben az eredeti, gótikus templom hibátlan rekonstrukciója.
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika a középkori Magyar Királyság legfontosabb temploma. Szemtanúja 43 koronázásnak, 15 uralkodó és 3 királyné eltemetésének, évszázadokon át őrizte a koronázási ékszereket, helyszíne volt az ország fontos, sorsfordító eseményeinek. A pazar külsejű, fénykoréban 100 méternél is hosszabb bazilika a török idők csatározásaiban pusztult el. Maradványai ma a Középkori Romkertben tekinthetőek meg. A koronázóvárosban szerencsére van ennél jobb állapotban lévő gótikus épület is: a Szent Anna-kápolnát egy fehérvári polgár építette a 15. században. Habár a kápolna sem kerülte el az átalakításokat, a 20. századi restaurálás során a késő-gótikus kapukeret újra napvilágra került.
A gótikus kor királyi székhelye Visegrád volt. A Fellegvár, a Salamon-torony és a Királyi Palota is az Anjou királyok idejében élte fénykorát. A ma romjaiban álló királyi palota építését Károly Róbert kezdte el 1320-ban. A 123x123 méteres szabályos elrendezésű palotához kert és ferences kolostor is csatlakozott. A hatszögletű Salamon-toronyban látható a vár gótikus díszkútja. A Fellegvár építése még IV. Béla idejében kezdődött, majd az Anjou-királyok és Mátyás idejében is tovább bővítették és alakították. Egy időben feltehetőleg itt őrizték a koronázási ékszereket is.
I. Lajos idejében élte fénykorát a diósgyőri vár - a tatárjárás után épült, négy saroktornyos épületben volt ekkoriban Európa legnagyobb lovagterme. A magyar-lengyel perszonálúnió alatt a Krakkó felé vezető út egyik állomása, mely a perszonálúnió felbomlása után vesztett jelentőségéből, később királynék nyaralóhelye lett. A vár éppen rekonstrukció alatt. Első szakasza már lezajlott: megújultak a belső terek. A második fázis most kezdődik: a várépület tetőt kap, újra lesz vizesárok, visszaépül a külső vár és a királynő füvészkertje.
Kétségkívül a soproni ferencesek temploma, a Kecske-templom a magyar koragótikus építészet egyik legszebb alkotása. Az 1270-es években kezdték el építeni, majd az építkezés egészen 1400-ig tartott. Tornya 47 méter magas, csúcsíves ablakai valódi mesterművek.
A szegedi ferences templom és kolostor szép gótikus épülete egy későromán templom átépítésével jött létre. A korábbi, támpillérek nélküli épületet támpillérekkel erősítették meg, nagyobb szentélyt és kórust emeltek, az ablakokba késő gótikus rácsok kerültek, megkezdődött a hajó újraboltozása, megépült a sekrestye is. Habár a templombelső a barokk ízlést tükrözi, az épület maga megőrizte a gótikus jegyeket.
Pazar gótikus csarnoktemplom Nyírbátor református temploma, melyet 1480-ban kezdett építeni Báthory István, erdélyi vajda. A magasba nyúló teret karcsú faoszlopok tagolják, csúcsíves ablakok világítják meg. A templom eredeti berendezéséből egy padsor a Nemzeti Múzeumban, egy pedig a nyírbátori Báthory István múzeumba került. A templom a vallási életen kívül otthont ad a nyaranta megrendezésre kerülő Nyírbátori Zenei Napok koncertjeinek is.
Ne maradj le egy posztról sem -- kövesd a blogott a Facebookon is!
Tájak, korok sorozat új része: a gótika Magyarországon. Várom szeretettel a kommentekben, hogy mi maradt ki!http://vojazs.blog.hu/2016/02/22/tajak_korok_gotika_magyarorszagon
Posted by Vojazsblog on Monday, February 22, 2016
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rézfánfütyülő fűzangyal 2016.02.23. 13:53:46
Ezt hogy érted???
Hogyan lehet egy rekonstrukció hibátlan, ha sok helyen eltér (értsd: átépíti) az eredetitől.
Mellesleg a Schulek féle megoldás alapjában véve ilyen. Sok helyen aprólékosan pontos, de alapjában egy olyan templomot épített fel, mely azelőtt sohasem létezett ebben a formában. Faragványai, vízköpői, toronysisakja az alkotó fantáziájának termékei, nem pedig az előkerült részletek rekonstrukciói.
Hasonló, de sokkal kisebb átépítés hibájába esett Storno Ferenc a soproni ferences templom esetében is.
Lobo Marunga 2016.02.23. 14:11:49
Bbogas 2016.02.23. 14:39:59
Idekívánkozik még a pannonhalmi bazilika.
Terézágyú 2016.02.23. 14:40:31
Rögtön erre gondoltam én is. A Mátyás-templom, így a mai formájában pusztán neogótikus...
Rézfánfütyülő fűzangyal 2016.02.23. 14:55:34
Még egy van hátra, hogy a figyelmünkbe ajánlják az Országházat, mint gótikus épületet.
De pl. A Belvárosi Templomban több és jobb gótikus részlet van, mint a Mátyás templomban.
Rézfánfütyülő fűzangyal 2016.02.23. 14:58:24
tóninéni 2016.02.23. 18:04:41
kkn 2016.02.23. 18:42:25
Nekem államalapító I. István, Magyarország megteremtője.
Le Orme 2 2020.05.08. 00:37:21
Schulek nem vétett átépítési hibát, nagyszerű, zseniális munkát végzett. Nincs "eredeti alakja" az évszázadokon át épülő gótikus templomoknak. Milliószor változtak a tervek is, a kivitelezés is. Schulek a gótika szellemében járt el.
Le Orme 2 2020.05.08. 00:45:16
"Azóta ezt tartják az autentikus gótika legszebb példájának."
Kik? Mindenki számára közismert a történet a 19. századi átépítésről, de óriási túlzás arról írni, hogy a francia forradalom alatt az épület elpusztult (a berendezés és a szobrok elpusztítása az épületben magában nem tett kárt, persze barbarizmus volt a franciák részéről). Amienst, Reimst (szintén átépítettek) általában Párizs elé teszik, és még van legalább 20 párizsi Notre Dame szintű francia gótikus templom, többnyire katedrális.
Le Orme 2 2020.05.08. 00:59:31
Le Orme 2 2020.05.08. 01:10:33
Le Orme 2 2020.05.10. 23:41:15
"de sokkal kisebb átépítés hibájába esett"
Azért jó lenne, ha tudnál egyetlen olyan középkori templomot mondani, amihez 19. században nem nyúltak hozzá.
Akkor fejezték be a még csak nem is félkészt Kölnt, amely 200 éve még olyan volt, mint ma Beauvais. Volt egy kórus meg egy kereszthajó, aztán semmi, és csak úgy magában a déli torony alsó két szintje. (Ehhez hasonlót Utrechtben látni, mert ott a 17. században e szélviharban leomlott a főhajó, így a megmaradt templonytorony és a kórus között egy nagy hézag keletkezett. Beauvaisban is leomlott a négyezet fölé emelt óriási torony).
Gaudi pedig maga változtatott egyfolytában a tervein a Sagrada familia építése során. Nincs eredeti állapot, a gótikus templom évszázados vállalkozás, időben változó tervekkel.