Az előző években a vojázsblog is behódolt a Valentin-napnak: tavaly és tavalyelőtt is szívek tömkelege szerepelt a posztban. Idén azonban elhatároztam, hogy a február 14-i poszt erejéig az Anti-Valentin mozgalomhoz csatlakozom. Ezért aztán most a zágrábi Szakítások Múzeumát ismerhetitek meg.

A múzeum ötlete egy horvát művészházaspár agyából pattant ki: szakításuk után azzal viccelődtek, hogy múzeumot lehetne nyitni azokból a tárgyakból, amit egymás otthonában felhalmoztak. Három év elteltével pedig létre is hozták a múzeumot: barátaikat kérték meg, hogy adományozzák egykori kedveseik által otthagyott, vagy éppen tőlük kapott tárgyakat a múzeumnak. A gyűjteményt először 2006-ban láthatta a nagyközönség, majd a következő években körbejárta a világot: eljutott Argentínába, a Fülöp-szigetekre, Szingapúrba, Dél-Afrikába, az Egyesült Államokba, és természetesen Európán belül is jópár országba (hozzánk sajnos nem).

Mivel állandó, az állam által fenntartott helyet nem sikerült szerezni a gyűjteménynek, a tulajdonos ex-szerelmespár Olinka Vištica és Dražen Grubišić maguk kerestek kiállítótermet, így létrehozva a város első magánmúzeumát. A Szakítások Múzeuma 2010 óta várják a látogatókat a csodás barokk stílusú Kulmer Palotában. Idén január óta egy jelentős mexikói gyűjteménnyel bővítve!

A múzeum 2011-ben elnyerte az Európai Múzeumok Fórumának Kenneth Hudson-díját, melyet a legszokatlanabb, legbátrabb gyűjteménynek szokás adni.

A gyűjtemény egyszerre vicces és fájdalmas is - hiszen a bizarr vagy éppen unalmas szerelmi zálogok mellett ott a véget ért szerelem története is...

Segíts nekem és légy szíves töltsd ki kérdőívemet itt. (Csak 6 kérdés!) Köszönöm!